Tudtad-e? #3

Hogy a Carcharodontosaurust kétszer is eltűnt a Föld felszínéről?

Ha van állat, ami megérdemelné a legszerencsétlenebb állat címét, az mindenképpen a Carcharodontosaurus lenne. Ennek az oka baromi egyszerű, ugyanis sikerült kétszer is eltűnnie a köztudatból.

A Carcharodontosaurus csontvázát francia paleontológusok fedezték fel Afrikában az 1920-as években, majd a maradványok Németországba kerültek. Azonban amikor a II. világháború szele angol, amerikai és szovjet bombák képében végigsöpört a III. Birodalmon, szegény Carcharodontosaurus ismét megszűnt létezni, gyakorlatilag a feledés homályába merült, pusztán néhány feljegyzés maradt fent róla a múzeumi irattárakban. Egészen az 1990-es évek közepéig kellett várni arra, hogy az állatot újra felfedezzék, és a legújabban felfedezett csontmaradványainak köszönhetően megismerhettük a Föld történetének egyik leghatalmasabb ragadozóját. (Lsd: előző bejegyzés)

1. ábra A szerencsétlen (forrás: internet)

Tudtad-e? #2

Hogy nem a Tyrannosaurus volt a legnagyobb szárazföldi ragadozó?

Sőt, valószínűleg még a dobogóra sem fér fel. 

Bár a T-rex a popkultúrában az egyik, hanem a legismertebb dinoszaurusz, a mai napig tartja róla a tévhit, hogy a legnagyobb szárazföldi ragadozó volt, ami valaha a Földön járt.

A XX. század második felében azonban újabb (bizonyos esetben újra) ragadozó csontvázak kerültek a felszínre, és taszították le a dínók királyát a trónról. 

A T-rex bár valóban jelentős méretekkel rendelkezett (12 méter hosszúság és 5 méteres magasság), a dobogó legfelső fokára még a Spinosaurus került, melynek legnagyobb példányai a 15 méteres hosszúságot is átlépték. A Patagóniában talált Giganotosaurus 14 méteres hosszával és majd 6 méteres magasságával szintén tekintélyt parancsoló testmérettel rendelkezett. A dobogó legalsó fokára pedig a Carcharodontosaurus "állhat" fel, amely a 14 méteres hosszúsága mellett a legnagyobb koponyájú dinoszaurusz cím büszke birtokosa is, hiszen koponyája több mint 1,6 méter hosszúságú, és emberi alkar méretű fogak sorakoztak benne. 

A T-Rex valójában kora csúcsragadozója volt, és az Észak-Amerikai kontinensen nem is volt nála hatalmasabb húsevő a felső krétában.

1. ábra A Spinosaurus rekonstrukciója (forrás: internet)

2. ábra A nagyfiú Patagóniából: Giganotosaurus (Forrás: internet)

3. ábra Carcharodontosaurus koponya, mellette egy felnőtt férfi koponyája

A perm végi kihalás

A Föld történetének legismertebb kihalási eseménye minden valószínűség szerint a Mezozoikumot lezáró, kréta végi kihalás, amelynek következtében a dinoszauruszok nagyjából 65 millió évvel befejezték a 150 millió éven át történő uralkodásokat a bolygónkon. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy a dinoszauruszok térhódítása is, egy a kréta véginél monumentálisabb kihalási eseménynek köszönhető. 

A perm-triász kihalási esemény

A perm időszak

Perm időszak alatt a 300-250 millió évvel ezelőttig tartó időszakot értjük. A perm időszak egy eljegesedési fázissal kezdődött, melynek következtében az egykori Gondwana őskontinenst vastag jégréteg borította. A későbbiekben a hőmérséklet folyamatos emelkedése volt a jellemző, amely a gleccserek fokozatos visszahúzódásával, és egy jóval forróbb és szárazabb éghajlatot okozott a kontinensek belsejében.

A perm időszakban a kontinensek egyetlen nagy szuperkontinensben egyesültek, melyet Pangeának nevezünk. A Pangea legnagyobb része az Egyenlítő környékén helyezkedett el, amely nagyban befolyásolta a kialakuló éghajlatot. A Pangea belső területein a kontinentális éghajlat miatt kiterjedt sivatagok terültek el, amelyekben a csapadék monszunok képében csak időszakosan, de nagy mennyiségben jelentkezett. Burjánzó növényzet csak a tengerparti területeken és a nagyobb folyók völgyeiben alakult ki. Ebben a periódusban jelentek meg a fenyők, gingkók és cikászok első képviselői.

1. ábra A permben kialakult szuperkontinens a Pangea. Látható, hogy délen a sarki régióban jelen volt az eljegesedés (forrás: internet)

A szárazföldi területek uralkodó állatcsoportja a Synapsidák (emlősszerű hüllők) voltak. A csoport egyik legjellemzőbb képviselője a hátán hatalmas taréjt viselő ragadozó Dimetrodon. A taréj feltehetően az állat hő-háztartásának szabályozásában játszhatott szerepet. A középső permben jelentek meg a cynodonták, amelyekből a triász időszakban kifejlődtek az első, kistestű emlősök.

2. ábra Jellegzetes Synapsida fauna a perm időszakból (forrás: internet)

A tengeri élővilág ebben a periódusban virágzó, és sokszínű volt. A cápák első képviselői mellett, az óceánokat nagy számban népesítették be az ammoniteszek, brachiopodák, foraminiferák, tüskésbőrűek, halak és a trilobiták utolsó képviselői.

3. ábra Jura időszaki foraminifera egyenesen a szakdolgozatomból (2014)

A kihalás

A perm-triász határon történt kihalás, a "Great Dying" nagyjából 251 millió évvel ezelőtt ment végbe, amely során a tengeri élővilág 96%-a, míg a szárazföldi élőlények több mint 70%-a pusztult ki. Ez volt a Föld történetének egyetlen olyan kihalási eseménye, amely a rovarvilágban is komoly károkat okozott. Az élővilág talpra állásához majd 20 millió év szükségeltetett, míg nem 230 millió évvel ezelőtt megjelentek az első dinoszauruszok.

A kihalás két lépésből tevődött össze, és kb. 5 millió év alatt ment végbe. Az első lépést a fokozatos környezeti változások okozhatták, míg a másodikat egy hirtelen fellépő globális katasztrófa. A kihalás kutatását nehezíti, hogy a perm végén a tengerszint globálisan csökkent, így a folyamatos tengeri üledékképződés nem mehetett végbe. A tengerszint újbóli emelkedése csak a triász elején ment végbe. Lehetséges, hogy a tengerszint változása is hozzájárult a kihaláshoz.

A kihalási esemény következtében a tengerekből az alábbi csoportok 100%-ban eltűntek: Graptoliták, Eurypteridák, Trilobiták, Blastoideák, Acanthonidák és a Placodermák (páncélos őshalak). Nemzetségeik több mint 90%-át az alábbi csoportok vesztették el: Foraminiferák, Radioláriák, Anthozoák, Brachiopodák, Ammoniteszek, Gastropodákés Crinoideák. Összességében elmondható, hogy a tengeri nemzetségek 96%-a tűnt el 5 millió év leforgása alatt.

Mint már említettem, ezen kihalási esemény során a rovarokat is komoly veszteségek érték. 27 rendjükből 8 kihalt, 4 súlyos károkat szenvedett, további 3 pedig a triász során tűnt el. A perm végére a szárazföldeket nagyrészt hüllők uralták, azonban a kihalás során családjaik több mint 60%-a eltűnt. A triász kezdetére csupán a Lystrosaurusok különböző fajai tették ki szárazföldi gerinces fauna több mint 90%-át. Ezek az élőlények válnak majd az első ragadozó dinoszauruszok kedvenc zsákmányállataivá. 

4. ábra Egy disznó méretű, ocsmány, de mégis sikeres élőlény: a Lystrosaurus

De mégis mi történhetett?

A kihalás mértékét tekintve mindenképpen leszögezhető, hogy egy globális katasztrófa tehető felelőssé ezért a kipusztulási eseményért. Az okokról azonban a tudósok a mai napig vitatkoznak, hiszen megfelelő bizonyíték nem áll a kutatók rendelkezésére az elméletek igazolására. Az alábbiakban bemutatok néhány elméletet, amely a kihalás hátterében állhat.

Aszteroida becsapodás

A kréta végén történt kihalást az elfogadott elmélet szerint egy aszteroida becsapódás okozta, amely a Yucatán-félsziget közelében találkozott végzetesen a planétánkkal. Hasonló esemény bekövetkezhetett a perm-triász határon is, több becsapódási krátert is ismerünk ebből az időszakból, azonban geológiailag nem igazolható ez a felvetés, hiszen a krétavégi kihalást követő irídiumdúsuláshoz hasonló jelenség nem fedezhető fel a perm végi kőzetekben.

Szupernóva robbanás

A szupernóva robbanás elmélete az egyik legújkeletűbb az elméletek sorában. Ennek az elméletnek a bizonyítása igen nehéz, hiszen közvetlenül a bolygón bizonyítékot nem igazán hagy maga után. Viszont a kihalás mértéke és a bizonyítékok hiánya mégis arra enged következtetni, hogy a kihalást egy olyan esemény okozta, amely a Földön kívülről érkezett.

Vulkanizmus

A felső permben két ütemben zajlott le platóbazalt képződés, amely  nagy mennyiségű mérgező, és üvegházhatású gázt juttatott a légkörbe. Ennek következtében hirtelen emelkedett meg a hőmérséklet, és a mérgező gázok tengerekbe is belekerülhettek.

És ömlesztve még néhány elmélet: metán-hidrát felszabadulás, tengerszint ingadozások, kén-hidrogén kibocsátás, több tényező összjátéka, vagy esetleg UFO invázió. 

 

Miért szeretjük a dinoszauruszokat?

Előre leszögezném, hogy szigorúan magánvélemény következik. Amiket itt leírok, nem tudom sem cikkekkel, sem statisztikákkal alátámasztani.

Honnan jön a rajongás?

Ma Páromtól hazafelé autózva (ami alapjáraton jó másfél órás kocsi út, a mai viharokkal tarkított utamon volt az 2 is), merült fel bennem ez a kérdés: Miért szeretik az emberek a dinoszauruszokat?

Miért nyűgözik le ezek az állatok már igen korán, kisgyermek korban az embereket, és okoznak örök érvényű rajongást? A saját példámon keresztül próbálok a dolognak utána járni.

Nem tudom hányan emlékeznek arra, hogy mikor kiscsoportos óvodásként az óvónéni/bácsi megkérdezte, hogy mi a kedvenc állatunk, milyen válasszal felelt. Én tisztán emlékszem arra, hogy mindig azt válaszoltam: dinoszaurusz. Ilyen formában borzasztó furcsa kisgyerek voltam, körülöttem mindenki a "tutya", "matka", "malacka", "oroszlány", "tigris" vagy "Thomson gazella" (na jó ez erős túlzás) válaszokat adta. Tehát olyan állatokat, amik a mai napig is élnek, vagyis jobb esetben még ma is élnek. Én meg, a múlt letűnt állatait tekintettem már akkor is a kedvenceimnek. Így visszarévedve ez mindenképpen érdekes. De mi indított el engem a lejtőn?

Erre a dologra is tisztán emlékszem, illetve Szüleim és Nővéreim is mai napig felemlegetik, hogy én nekem nem mesekönyvből kellett esténként felolvasni, hanem a kedvenc "olvasmányom" a Molnár Béla professzor által írt Föld és az élet fejlődése című hézagpótló monográfiájának képes anyaga, és a benne található dinoszaurusz leírások voltak. Tudom, furcsa kisgyerek voltam.

Nővérem ekkoriban járt az SZTE földrajz szakára, és a csattogó lepke tologatás közben egyszer csak a kezembe került ez a remekmű, ügyetlen kezeimmel fellapozva pedig felfedeztem, mondhatni ideje korán egy letűnt világ faunáját. Mi akartam lenni ezek után? Természetesen dinoszauruszkutató.

Álljon itt pár kép, amely ezt az időszakot hűen tükrözi mit is tettem ezzel a könyvvel:

Egész jó ábrázolások, de a bunkós ősembert, mint méretarányt a mai napig nem tudom hova tenni

A Bibliám

Hát igen, forgattam ezt a könyvet már óvódásként is. És ott a Brontosaurus. jajj.

Hopp, még egy Brontosaurus. A tokás Stegosaurusra külön felhívnám a figyelmet!

Ezt követően Nagymamámtól kaptam meg az első saját dínós könyvemet az 5. születésnapomra. Ez egy képeskönyv volt, kifejezetten gyerekeknek, és szintén teljes egészében feldolgozta a Föld történetét. Innentől kezdve nem volt megállás, és ez az utazás egészen egy Földtudományi Msc végzettségig repített, ahol ismét elővehettem Molnár Béla örökérvényűjét, és tankönyvként forgatva segített át az egyetemi éveken.

Hogy végül is miért alakult ki nálam ez a rajongás? A mai napig nem tudnám megmondani. Talán azért mert a dinoszauruszok annyira különböznek a mai állatoktól? Talán azért, mert a méreteik szinte mai szemmel abszolút felfoghatatlannak hatnak? Vagy nemes egyszerűséggel azért, mert tudat alatt dolgozott bennem az, ami alapvetően az egész emberiséget hajtja, nevezetesen az ismeretlen megismerése iránti vonzalom? Talán ugyanaz a kíváncsiság vezényel, amiért a tudósok olyan nagy vággyal viseltetnek az Univerzum megismerése után? Nem tudnék ezekre a kérdésekre válaszolni.

Ami biztos, a mai világon nagyon kevés olyan ember él, aki sosem hallott a dinoszauruszokról. Most vallási és politikai kérdésekbe inkább nem folynék bele. De az is biztos, hogy a dinoszauruszok hatalmas rajongótáborral rendelkeznek. Emberek millió keresik fel a különböző természettudományi múzeumokat, nézik popcornt rágcsálva a Jurassic park franchise adott epizódját a moziban, illetve gyerekek milliói játszanak a homokozókban miniatűr dínófigurákkal. 

A tudomány mai állása szerint, sosem fogunk élő, lélegző dinoszauruszt látni. Ezért mindenki számára maradnak a könyvek, a különböző rekonstrukciók, és a filmek, a tudósok számára pedig maradnak a fosszíliák, a bőrlenyomatok és a jóleső találgatás, hogy az adott állat mégis hogy nézhetett ki, vagy éppen hogyan viselkedhetett. Ha a génkutatás és klónozás sosem lép a megfelelő szintre, vagy sosem fedezzük fel az időutazást ezek a kérdések sosem fognak megválaszolásra kerülni, egészen addig, amíg egy Tyrannosaurus nem fog végiggrasszálni ..... (ide illessze be mindenki saját településének a nevét) fő utcáján. De talán az lenne a legjobb, ha ez sosem következne be, mert annak lehet nem annyira örülne mindenki. 

Tudtad-e? #1

Bizonyos Stegosauria fajoknak, olyan kicsi volt az agyuk, hogy egy második "agyat" is kifejlesztettek?

1. ábra Stegosaurus koponya, a vörössel kiemelt rész az állat agyának méretét mutatja (Forrás: internet)

A Stegosauria fajok koponyája rendkívül kicsiny volt a testükhöz képest. A csoport névadója a Stegosaurus egészen apró, diónyi méretű aggyal rendelkezett. Maga az állat majd 9 méter hosszú és több mint 10 tonnás volt, ezért medence környékén a gerinccsatorna megvastagodásából kialakult egy második "agy", amely az állat farkának, és hátsó lábainak mozgásáért felelt. Bár a csoport a kréta elejére eltűnt, mégis egészen sikeresek voltak, hiszen a felszabdalt Pangea minden területéről ismerjük a maradványaikat.

2.ábra Az 1. jelölés a Stegosaurus agyát, a 2-es pedig a második agyat jelképezi. Az ábra tökéletesen mutatja az állat arányait, a koponyában található agy jól láthatóan eltörpül a testméretéhez képest (forrás: internet)

3. ábra Rekonstruált kép a Stegosaurusról (forrás: internet)

A Bukott Birodalom

Vajon tényleg megbukott az a Birodalom?

 Jurassic World 2 kritika

Mikor 3 héttel ezelőtt megtekintettem a Jurassic World második epizódját, a blog még a gondolat szintjén sem létezett. A trailerek alapján nem tudom eldönteni, hogy mégis mit várjak a filmtől.

A Jurassic World első részét kétszer láttam a moziban, megnéztem volna többször is, de a mozi csak egy hétig játszotta, többször nem volt lehetőségem beülni rá. Mikor megszólalt abban a filmben a Jurassic Park eredeti főcíme, ott elmorzsoltam egy könnycseppet. Na jó, kettőt. Miért? Mert visszatért a gyerekkorom. De erről a filmről majd később.

A Bukott Birodalom trailereiből, az mindenképpen kitűnt, hogy rengeteg olyan fajú dinoszauruszt láthatunk, amiket az eddigi filmekben nem. A teljesség igénye nélkül, van itt Allosaurus, Stygimoloch, Baryonyx és Carnotaurus is. Aprópó Carnotaurus, ha ez CGI volt, akkor emelem a kalapom, konkrétan majdnem lesétált a vászonról, hogy odaszarjon a vetítőgép elé. Isten bizony kidúrtam volna a csörgő mobiltelefont.

Igyekezvén spoilerek nélkül bemutatni a cselekményt, 3 évvel a Jurassic Worldben történtek után járunk, Owen és Claire külön utakon járnak. Claire dínógyűlölete valami furcsa PETA-fétisbe ment át, és mikor kiderül, hogy a Nublar sziget alatt szunnyadó vulkán kitörni készül, mentőalakulatot szervez a szigeten található állatok megmentésére (T-rex közlegény megmentése höhöhöhöhö). A csapat tagjai néhány Marlboro reklámfiú (nem ismerős ez valahonnan?), Owen, meg egy állatorvos csaj, és egy fekete Nerd. Nem emlékszem a nevükre, bocs. Természetesen a borostás, cigireklám csávókról kiderül, hogy ők biza gonoszak, a másik négy résztvevő pedig tényleg csak a dínókat akarja megmenteni. 

A gonosz emberek motivációja bitang egyszerű: haditechnikai célokra rabolják a dínókat, hogy árverésen eladják őket a legsztereotíbb embercsoportoknak: gonosz ruszkik, kommunista koreaiak, jakuzák stb. Azonban a szigetről kihozott állatok között feltűnik egy hibrid, amit a Velociraptorból és az Indominus Rex-ből klónoztak. Ez az állat pedig nem más, mint: az INDORAPTOR. Micsoda képzelőerő.

Az Indoraptor elszabadul az aukciónak otthont adó kastélyban, és megtörténik a menetrendszerű tömegmészárlás. A film végét nem spoilerezem el, nézze meg mindenki!

Pozitívumok a filmben:

- A nyitó jelenet: ha ilyen lett volna az egész film, akkor a Jurassic franchise legjobb darabja lehetne. De sajnos nem lett végig ilyen. Viszont az az 5 perc a film elején maga a mester munka. Köszönet érte Boyega Úrnak!

- A széria legérzelmesebb jelenete(i): erről sem szeretnék túl sok mindent mondani, annyit árulok el, hogy az egyik jelenet Blue-hoz és Owenhez köthető, a másik pedig egy egyszerű Brachiosaurushoz. Majd meglátjátok!

- Owen és Claire még mindig működik.

- Blue: Nem tom ki találta ki ezt az állatot, de egyet kell értenem a Retroshock!-os kolléga véleményével, hogy ennek az állatnak több jellemvonása van, mint a két új főszereplőnek szánt karakternek.

- Rexi: csak egy T-rex.

- A kislány: végre egy gyerekszereplő, akitől nem akartam lekaparni az arcom! Sőt! Egy gyerekszereplő, aki gyerekként viselkedik! Hát 3 tetves részt vártam erre! (Kelly lólengjél máshol!)

Negatívumok:

-Logikátlanság: hát Emberek, van benne bőven. Spoilermentesen rohadt nehéz bizonyos szituációkról írni, de a film végén van egy jelenet.... Na az... Nem, nem spoilerezek!

-Az Indoraptor: őszintén minek? Egy Velociraptor nem elég ijesztő?

-A két új főszereplő

-A főgonosz olyan súlytalan, hogy azzal büntetni lehetne.

-Egy csavar a kislánnyal kapcsolatba. NEMÁR!

Összességében nekem tetszett a Bukott Birodalom, de őszintén remélem, hogy nem csak azért mert akármit csinál ez a franchise nem tudok rá haragudni. Harmadik rész tuti lesz, nem úgy mint a 98-as Godzilla film második része. A film leges-legvége mindenképpen biztató valami újra, valami egészen különlegesre. Én bizakodom! Ti mit gondoltok a filmről? Facebookon kommentben, vagy itt megjegyzésben várom az észrevételeket!

Megkövetem magam #1

Tévedni emberi dolog

Havasi Feri barátom, aki a messzi távolból az Egyesült Királyságból követi a blogomat, felhívta a figyelmemet a tegnapi bejegyzésemmel kapcsolatban, hogy hibáztam.

Nevezetesen, a Pterosauriákat tárgyaló bekezdésnél említem a Dimetrodon. 

Na, a Dimetrodon nem repült, nem volt Pterosauria, sőt kipusztult a Perm végén.

Mert a Dimetrodon ez:

Amire meg én gondoltam kis botor agyammal az a Dimorphodon. Az meg ez:

Kösz Fecek!

Repülő dínók és vízi dínók

Egy újabb tévhit...

Rengeteg helyen hallottam, illetve olvastam már, hogy a köztudatban szerepelnek azok a hibás kifejezések, hogy vízi dinoszauruszok (Plesiosauridaek, Mosasaurideak, Ichtyosauridae...stb) és repülő dinoszauruszok (Pterosauridae). Ezek az állatok valóban léteztek, bámulatos változatosságban és méretben vonták uralmuk alá a tengereket és a levegőt. Azonban ezek az állatok nem a dinoszauruszok neméhez tartoztak, lássuk mi is az igazság.

Mit is nevezünk dinoszaurusznak?

Első lépésként vizsgáljuk meg azt, hogy definíció szerint mit is nevezhetünk dinoszaurusznak? A nem mindig mérvadó, de azért nyomokban megbízható Wikipedia szócikke szerint:

 

"A filogenetikus rendszertanban a dinoszauruszokat olyan csoportként határozzák meg, amely tartalmazza a Triceratops és a Neornithesalosztály (azaz a modern madarak) legközelebbi közös ősét, és annak valamennyi leszármazottját. A dinoszauruszok a Megalosaurusraés az Iguanodonra hivatkozva is definiálhatók, ugyanis Richard Owen az akkor ismert három nem közül ezt a kettőt nevezte meg, a Dinosauria öregrend megalkotásakor."

1. ábra Az egyik elsőként leírt dinoszaurusz, az Iguanodon modern rekonstrukciója (Forrás: internet)

Ezen definíció értelmében dinoszaurusznak az alábbi csoportokat tekinthetjük:

1. Theropodák - két lábon járó ragadozók, melyekből a jura időszakban a madarak ősei is kifejlődtek. Példák: Tyrannosaurus, Velociraptor, Carnotaurus, Dilophosaurus
2. Sauropodhomorphák -  Hosszú nyakú,nagytestű (ez nem mindig igaz), nagyrészt növényevő dinoszauruszok, melyek 4 lábon jártak, és a hosszú nyakuk kiegyensúlyozása okán, hosszú farkat is viseltek. Példák: Diplodocus, Brachiosaurus, Plateosaurus
3. Ankylosauriák - a négy lábon járó, páncélzattal rendelkező dinoszauruszok csoportja, melyek a farkuk végén jellegzetes csontképleteket fejlesztettek ki. Példák: Ankylosaurus, Nodosaurus, Euplochephalus
4. Stegosauriák - négy lábon járó, hátukon a hőháztartásban szerepet játszó csontlemezeket viselő dinoszauruszok, farkuk végén hegyes csontkinövésekkel. Példák: Stegosaurus, Kentrosaurus, Tuojiangosaurus
5.  Ceratopsiák - négy lábon járó, nyakuk körül gallért, koponyájukon szarvakat viselő növényevők. Példák: Triceratops, Centrosaurus, Styracosaurus
6. Ornithopodák - két vagy négy lábon járó, kacsacsőrű növényevők. Példák: Pachychephalosaurus, Parasaurolophus, Maisaura

2. ábra Madárka! Az első madárszerű, még inkább dinoszaurusznak mondható tollas Archeopteryx (Forrás: internet)

Pterosauriák

Bár valószínűsíthetően közös őssel rendelkeztek a dinoszauruszokkal, valódi eredetük a mai napig nem ismert. A tudomány jelenlegi állása szerint a földtörténet első olyan gerincesei, amelyek szert tettek a repülés képességére. Jellegzetességük a testük, és a megnyúlt negyedik ujjuk között feszülő, bőrből és izomból álló szárnyak. Első megjelenésük a felső triászra valószínűsíthető, a veréb méretű fajoktól egészen a kisrepülő méretű, 12 méteres szárnyfesztávolságú Quetzalcoatlusig terjedt. Kipusztulások a kréta végén, a dinoszauruszokkal egy időben következett be. Magyarországon is ismert leletük: Bakonydraco. Legismertebb fajaik: Pteranodon, Dimetrodon és Ramphoryncus.

3. ábra Az egyik legismertebb Pterosauria, a Pteranodon rekonctrukciója (Forrás: internet)

Vízi őshüllők

A vízi őshüllők esetében nincs olyan egyszerű dolgunk, mint a Pterosauriák esetében, hiszen több rendjüket is ismerjük:

1. Ichtyosauriák - jellegzetes delfinformájú őshüllők, megjelenésük a középső triászban valószínűsíthető.

4. ábra Jellegzetes Ichyosauria forma (Forrás: internet)

2. Pleziosauriák - hosszú nyakú, négy evezőszerű végtaggal rendelkező ragadozók. A Loch Ness-i szörnyet jellemzően hasonló állatként írják le.

5. ábra Plesiosaurusok táplálkoznak (Forrás: internet)

3. Mosasauriák - a mezozoikumi tengerek csúcsragadozói, jellemzően hatalmas koponyával, és hatalmas testmérettel rendelkeztek.

6. ábra A kréta időszak tengereinek csúcsragadozója a Mosasaurus (Forrás: internet)

Vélhetően ezek az őshüllők is közös ősöktől származnak a dinoszauruszokkal, azonban átmeneti fajokat még nem sikerült feltárni. Igen sikeres csoportokról beszélhetünk, az összes kontinensen felfedezték maradványaikat. Jellemzően tengeri életmódot folytattak, azonban Magyarországon Ősi Attila paleontológus és munkatársai felfedeztek egy valószínűsíthetően édesvízi-mocsári környezetben élő mosasaurus fajt. (Ősi: Magyarország dinoszauruszai - Geolitera 2012).

Látható, hogy a mainstream média néha (?) igen nagy balgaságokat tud közvetíteni a nagyközönség felé. Kicsit olyan ez, mint az X-akták sorozatban, mikor Mulder ügynök próbálja Scullyt meggyőzni a 26. UFO észlelés után, hogy Idegenek léteznek. De Scully csak azért is tartja a szkepticimusát, Mulder meg... Hát, láthatjuk:

25 éves a Jurassic Park

A film, ami megváltoztatott egy(?) életet

1. ábra Nem kell magyarázni.... (forrás: internet)

Szinte fájó belegondolni abba, hogy már 25 év telt el azóta, hogy a Jurassic Park a mozikba került, és Spielberget még magasabbra emelte a rendezők trónján. A Jurassic Park ’93-ban felvonultatta a filmkészítésben alkalmazott trükkök minden aspektusát, új szintre emelte a CGI használatát, és mesterien mutatta meg, milyen is lenne, ha valóban újra életre keltenénk a valaha létezett legnagyobb szárazföldi állatokat. Itt szeretném kiemelni a Stan Winston Studio hihetetlen munkásságát, amely névadója sajnos 2008-ban eltávozott közülünk. Viszont van egy nagyon szórakoztató facebook oldala Studionak, ahol néha vicces képeket, néha pedig a kulisszák mögé is betekintést engednek (https://www.facebook.com/StanWinstonSchool/).

A Jurassic Park egy olyan franchise, ami mellett nem lehet elmenni. Hasonlóan a Star Warshoz több millió rajongóval rendelkezik világszerte. A híres embléma megjelenik pólókon, matricákon és posztereken, a film egyes jelenetei meme-é váltak, és jól állt neki a 2015-ös feltámasztás is. Igen, felvállalom, nagyon tetszett a Jurassic World, sőt vagyok olyan ízlésficamos is, hogy tetszett a Bukott Birodalom is. Hányok magamtól. Ja, nem.

Hiba a rendszerben?

Miután kiadtam magamból a rajongásom, igyekezvén két bejegyzésre szorítva az ömlengésem írnom kell bizony a film hibáiról is. Ezek a hibák, ha lehet őket annak nevezni nem róhatók fel sem Spielbergnek, sem Crichtonnak. Bizonyos értelemben a tudomány haladt el a regény és a film mellett, erre nagyszerű példa lesz a Velociraptorok esete.

2. ábra Raptorok a Jurassic Parkban (Forrás: internet)

A Jurassic Park ötlete Chrichton számára az 1980-as évek második felében merült fel, mikor az író mélyebben ismerkedett meg a génkutatással egy másik regénye kapcsán. Az ötlet egyszerre volt egyszerű, de nagyszerű: Mi történne, ha felélesztenénk a 65 millió éve kihalt őslényeket egy a világtól félreeső (vagy nem is annyira félreeső?) szigeten, ahol egyfajta mezozoikumi állatkertként tátott szájjal bámulhatják őket az emberek.  Borítékolni lehetett, hogy pár embert majd jól megesznek. 

Mivel Chrichton nem volt paleontológus, ezért a munkájához keresett egyet: Jack Hornert a Berkley egyetemről. Horner ekkoriban már igazi sztárnak számított a paleontológusok között. Többek között a ő munkásságának köszönhetjük a dinoszauruszok melegvérűségéről alkotott elméletet, illetve ő vetette fel a Tyrannosaurus Rex dögevő voltát is.

Chrichton és Horner azonnal egymásra találtak, jól megértették egymást. Chrichton rendszeres látogató volt Horner ásatásain, ahol Horner éppen egy új, kistermetű, sarlókarmos ragadozó dinoszaurusz feltárását végezte. Az állat nagyjából 4 méter hosszú és 1,5 méter magas lehetett, agykoponyája pedig egy igencsak intelligens állat benyomását keltette. Egy új, még névtelen raptor faj volt, amely még várt a tudományos besorolására. Horner megemlítette Crichtonnak, hogy ez az állat feltételezhetően a Mongóliából ismert Velociraptor rokona. Crichton épp egy ilyen állatot keresett a regényéhez, ami kellőképpen rémisztő, és még a Tyrannosaurus mellett is lehet létjogosultsága, sőt horrorfaktorában még fölé is nőhet. Így született meg a Jurassic Park filmekben és regényekben ábrázolt Velociraptor, amely durván 3 szoros méretű a valódi Velociraptorhoz képest.

A Horner által felfedezett fajról végül kiderült, hogy egy Deinonychus volt, azonban addigra a könyv már megjelent, a film pedig forgott. Spielberg nem akarta már megváltoztatni a regényben szereplő állat nevét, így megmaradt Velociraptor elnevezés.

3. ábra Raptor a valóságban

A következő dolog, ami felróható a filmnek a Dilophosaurus. Ezt az állatot sikerült szemben a raptorral alulméretezni, míg a mérgezett fo… akarom írni mérgezett sarat köpködő voltáról semmi tudományos bizonyíték nem létezik.

Tim: Brontosaurus. Lásd előző bejegyzés.

Azé’ a T-Rex csak nem futja le a dzsipet.

Indokolatlanul spóroltak a kerítéssel néhány helyen. Mikor Tim mászik a kerítésen és kap egy 20000 voltos ajándékcsomagot ott ez tökéletesen látszik. Vagy mikor a film elején bemennek a parkba (King Kongos jelenet).

Szeretnék megosztani a Tisztelt olvasókkal egy személyes döbbenetet:

4. ábra Tim akkor és most

A Jurassic Park Timje, 16 évvel a Jurassic Park után, revolverrel japán katonákat ölt, most meg a készülő Queen filmben alakítja majd John Deacon-t. Hát besz*rás....

Bemutatkozás

Felütés

Mikor a dinoszaurusz szót valaki kiejti a száján, nagy átlagban a következőkre asszociálunk:
- Tyrannosaurus
- Velociraptor
- Brontosaurus
- Triceratops
- Bazi nagy és buta állatok!
A blogom célja az lenne, hogy ezeket az asszociációkat kiterjesszem érdekességek bemutatásával, illetve hogy azokat a tévképzeteket, amelyeket az iskolákban, különböző természetfilmekben, vagy  médiában elhangzanak, megpróbáljam eloszlatni.
Geológusként végeztem 2 évvel ezelőtt az SZTE-n, gyerekkorom óta hatalmas dínórajongónak mondhatom magam. Ennek a rajongás kialakulásában bizony a Jurassic Park franchise-nak hatalmas szerepe volt, értem ezalatt Micheal Crichton két korszakalkotó regényét a Jurassic parkot és az Elveszett világot és Stephen Spielberg két azonos című filmremekét. A JP 3-ról inkább nem írok semmit, terveim szerint külön bejegyzésben fogok foglalkozni mindegyik Jurassic park/ world filmmel, illetve igyekszem a két könyvről is egy-egy rövidke szösszenetet ismertetni.

1. ábra Crichton (b) és Spielberg (j) a két zseni (forrás: internet)

A Brontosaurus

Az első bejegyzést szeretném egy olyan tévhit eloszlatásával kezdeni, ami már az 1800-as évek vége óta makacsul tartja magát a szakirodalmakban is, a popkultúrában pedig még inkább. Ez a tévhit pedig a Brontosaurushoz köthető, pontosabban ennek a dinoszaurusz fajnak a létezéséhez, illetve mint a bejegyzés végére világossá válhat, nem létezéséhez köthető.

A Brontosaurus egy a hosszú nyakú dinoszauruszok, az ún. Sauropodák családjába tartozott és az egyik legismertebb dinoszaurusz megtisztelő címét is kiérdemelte. Ezekről az állatokról a Felütésben említett tévhit a (bazi nagy és buta) egészen az 1990-es évekig fennállt, azonban ezt a tévhitet már sikerült eloszlatni a nagy közönség elméjéből.

2. ábra Klasszikus Brontosaurus ábrázolás az internet bugyraiból

A Brontosaurus felfedezése és leírása egy zseniális paleontológus Othniel Charles Marsh nevéhez fűződik. Marsh kortársa és gyűlölt ellenfele Edward Drinker Cope-nak több mint 100 dinoszaurusz faj felfedezése köszönhető. Ezt az 1880-as éveket felölelő időszakot Csontháborúnak nevezték, amelyben ez a két kutató "gigász"versengett a legtöbb dinoszaurusz felfedezője címért. A tudományos elmék néha egészen hülye dolgok miatt ellenségeskednek egymással, de ez egy másik sztori.

3. ábra A két ősellenség Cope (b) és Marsh (j)

Marsh 1879-ben miután felfedezte az Apatosaurust és a Camarasaurust (szintén Sauropodák), egy újabb nagytestű növényevő állat csontvázát tárta fel. Az egyetlen bökkenő csupán annyi volt, hogy a csontváz koponyája hiányzott. Mit lehet ilyenkor tenni?- teheti fel a kérdést a Kedves Olvasó. Azt mint később kiderült semmiképpen sem, mint amit Marsh professzor csinált, mégpedig azt, hogy egy 50 méterre talált koponyát helyezett a csontvázra. Így ennek a két fosszíliának a keverékéből megszületett a hangzatos nevű Brontosaurus faj, amelynek jelentése "Mennydörgő gyík".

Marsh professzor halála után néhány volt kollégája újra tüzetesebben szemügyre vette a maradványokat, és azt a megállapítást tették, hogy a koponya kísértetiesen hasonlít a fentebb említett Camarasaurus koponyájára, míg a csontváz tulajdonságai egy az egyben megegyeztek a szintén fentebb már említett Apatosaurus maradványaival. Az észrevételüket cikkben publikálták is, és mivel az Apatosaurus leírása hamarabb keletkezett, mint a Brontosaurus elnevezés, ezért az előbbit javasolták a faj elnevezésére, amit a lelkes tudomány el is fogadott. 

Szegény Brontosaurust a tudományos életből kiírták, de a tévhit fennmaradt. Manapság egy újonnan felfedezett Apatosaurus alfajt azonban elneveztek Brontosaurusnak, tisztelegvén a Nagy Előd és bizony Marsh professzor előtt is.

Valljuk be őszintén, azért a Brontosaurus név százszor jobban hangzik, mint az Apatosaurus.

De a tudomány már csak ilyen...